2017. november 23. - Kelemen, Klementina

Baktériumdopping

2017. augusztus 23. Szerző: Szele Tamás
Ilyen is van, kérem. Fantasztikus dolog a tudomány állandó fejlődése, lassan ott tartunk, hogy az ember elkap egy influenzát a sarki kocsmában a havertól és másnap megnyeri tőle a kétszáz méteres síkfutás döntőjét. Persze, a dolog nem ennyire egyszerű, nem is így működik, de ez nem változtat azon, hogy a baktériumdopping valóban létezik és sok fejfájást fog még okozni a WADA-nak.

 

Tulajdonképpen az egész azzal kezdődött, hogy amerikai kutatók "megcsapolták" elit futók és evezősök mikrobiomját és olyan baktériumokat azonosítottak, amelyek segíthetik őket jó eredmények elérésében.

Az amerikai kémikusok társaságának éves tanácskozásán ismertetett kutatás célja az, hogy olyan probiotikus étrendkiegészítőket fejlesszenek ki, amelyek segíthetik a sportolók regenerálódását a kemény edzések után, illetve a tápanyag hatékonyabb átalakulását energiává. „Kutatásunk kezdetén arra akartuk keresni a választ, felhasználható-e a genomika arra, hogy megjósoljuk, ki lesz a következő Michael Jordan. De aztán inkább arra kerestük a választ, tudunk-e meríteni Jordan biológiájából és átadni azt másoknak, hogy segítsünk nekik abban, hogy ők lehessenek a jövő Michael Jordanjei” - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál Jonathan Scheimant, a Harvard Egyetem orvosi iskolájának kutatóját. „A belekben lévő baktériumok hatással vannak az energia-anyagcserére, segítik lebontani a szénhidrátokat, fehérjéket, rostokat. Szerepük van ugyanakkor a gyulladásokban és az idegek működésben. Ezért a baktériumok, vírusok, gombák alkotta mikrobiom fontos lehet az állóképesség javításában, a regenerálódásban és a szellemi edzettségben is” - magyarázta a kutató.

A kutatás maga nem lehetett egy leányálom, ugyanis a tanulmány készítői a 2015-ös bostoni maratonon részt vevő 20 futó székletmintáját gyűjtötte egy héten át a verseny előtt és után. „Hosszan követtük őket, hogy kideríthessük, miként változik a mikrobiom a verseny alatt és utána” - tette hozzá. Elképzelem azt a követést... de legalább eredményes volt. Ugyanis amikor összehasonlították a verseny előtti és a verseny utáni mintákat, a kutatók azt találták, hogy maraton után egy bizonyos baktériumtörzs hirtelen megszaporodott szervezetükben. Ennek a baktériumnak az a szerepe, hogy lebontsa a tejsavat. Intenzív edzés után a szervezet az átlagosnál több tejsavat termel, ami az izomzat elfáradását, fájdalmakat okozhat. Ez a baktérium segíthet ennek leküzdésében. Egy másik tesztben a kutatók összehasonlítottak ultramaratoni futóktól nyert baktériumot olimpikon evezősöktől vett mintákkal. Előbbieknél találtak egy bizonyos baktériumtörzset, amely segít a szénhidrátok, rostok lebontásában, ami kulcsfontosságú 160 kilométer futásnál, ám ez a baktérium nem volt jelen az evezősök szervezetében. Ez a szakemberek szerint azt jelzi, hogy a különféle sportágak különböző baktériumokat „táplálhatnak”.

Hát, hölgyeim és uraim, mondom én, hogy nem olyan egyszerű, azért egy influenzától még nem leszünk olimpikonok: de a hagyományos doppinglaborokat rövidesen bezárhatják vagy átalakíthatják. A vegyi dopping kora véget érni látszik, jön a sporteredmények biológiai befolyásolása.

Volna egy még ennél is természetesebb ötletem.

Mi lenne, ha a sportolók teljesen biológiai úton edzenék magukat, növelnék erejüket és állóképességüket, majd az így elért eredményeiket mérnék össze a versenyeken?

Ja, ez nem jó. Ezt ugyanis sportnak hívnák...

Most érkezett

Ezt már olvasta?

Partnerek

Országos Diák és Szabadidősport SzövetségSpecial Olympics HungaryMagyar Paralimpiai Bizottság

Támogatók

Intensive Krav Maga Don Vito - pizzeria & ristorante

Médiapartnerek

 

Kövess bennünket

Facebook