2018. december 12. - Gabriella

Egy atlétikai EB emléke

2018. augusztus 26.
Felejthetetlen az 1998-as budapesti atlétikai EB emléke és maradandó értékű az eltávozott szervezők mestermunkája – Visszaütött a spanyolok lejárató taktikája

 

Húsz év távlatából is mesterműnek tekinthető az 1998 augusztusában Budapesten megrendezett atlétikai Európa-bajnokság, amelynek odaítélése ellen hiába áskálódtak az Európai Atlétikai Szövetségnek (EAA) fűt-fát ígérő spanyol riválisok.

„ Visszaütött a vetélytárs lejárató taktikája. Jobban tették volna a spanyolok, ha csak a maguk dolgával törődnek, mert a magyar pályázatot „lesajnáló” aknamunkájuk nem nyerte el a döntéshozók tetszését. Hiába javasolta a Tanács a kongresszus tagjainak, hogy a spanyolokat támogassák, a sportág európai „parlamentjének” döntéshozói közül 25-en Budapestnek szavaztak bizalmat, s csupán 15-en a Madridnak. A szakmai alapú, de a szimpátiát is kinyilvánító voksolásban talán az is közrejátszott, hogy a spanyolok hengerelni akartak 250 résztvevő ingyenes utaztatásának beígérésével és egy 50 ezres, csak az atlétikának dedikált stadion gyors felépítésével” – hangoztatta a magyar pályázatot favorizáló döntés után Schulek Ágoston, a Magyar Atlétikai Szövetség akkori elnöke, a pályázók csapatának vezetője, akinek szavaira most az SzPress Hírszolgálat emlékeztet.

A felejthetetlen sportdiplomáciai sikert, a nemzetközi elismerést kiérdemlő rendezés momentumait, az önkéntesek szervezett és odaadó munkáját, nem utolsó sorban pedig a Gécsek Tibor és Kiss Balázs alkotta magyar kalapácsvetőduó kettős győzelmének emlékét felelevenítő baráti találkozón arról is szó esett, hogy a biztonságos rendezés követelményeinek megfelelve az egykori Népstadion felső „karéját” nem nyithatták meg a nagyközönség előtt. A 45 évvel korábban kialakított lelátó betonelemeit ugyanis erősen kikezdte az idő és az időjárás vasfoga. Ennek ellenére olykor 40 ezren biztatták az atlétákat, azokra a szép időkre emlékeztetve, amikor a focimérkőzések szünetében Iharos Sándor, Kovács „Bütyök” József és társaik rótták a köröket a salakon…

A sikertörténet felidézése főhajtásnak is számított azok előtt, akik a húsz évvel ezelőtti világversenyt – várt év váratlan akadályokat leküzdve - sikerre vitték, de sajnos már nincsenek az élők sorában. Az eltávozott Schulek Ágoston, a Szervező Bizottság elnöke, közvetlen munkatársai, Mátraházi Imre, Mindszenty János, Nyerges Mihály, Jeszenszky László, dr. Csépe Imre, az olimpiai bajnok Zsivótzky Gyula, nem utolsó sorban pedig a pályázati lobbi szekerét toló Gyulai István, a nemzetközi szövetség egykori főtitkára maradandó emlékű munkát végzett. Közös erőfeszítésük is kevés volt viszont ahhoz, hogy a még jobb és még inkább észszerű lebonyolítást szolgálva a stadion melletti szoborparkot eredeti helyéről elmozdítsák, vagy ideiglenesen elköltöztessék. Pedig úgy sokkal könnyebb lett volna a versenyigazgató Gál László és munkatársainak a dolga, ahogy a versenyzőké is, akiknek a nem túl közeli KSI pályán kellett bemelegíteniük és aztán ingajáratot igénybe véve eljutni a versenyek színhelyére…

Mindehhez csak annyit, hogy Budapest és a Magyar Atlétikai Szövetség már akkoriban is „ütős” referenciákkal büszkélkedhetett, többek között a magyar fővárosban megrendezett 1983-as és 1988-as fedettpályás Európa-bajnokságok, valamint az l989-es „tető alatti” VB jó bizonyítványával, nem megfeledkezve a Budapest Nagydíj gálaversenyek sorozatáról, amelynek létrehozásáért nagyot sokat tett dr. Békesi László.

Most érkezett

Ezt már olvasta?

Partnerek

Országos Diák és Szabadidősport SzövetségSpecial Olympics HungaryMagyar Paralimpiai Bizottság

Támogatók

Intensive Krav Maga Don Vito - pizzeria & ristorante

Médiapartnerek

 

Kövess bennünket

Facebook