2017. december 16. - Aletta, Etelka

Érem nélkül maradtunk Indiában

2017. november 24. Szerző: Rózsa Misi
Nagy reményekkel vágott neki a női ökölvívó ifjúsági csapat az Indiában megrendezett Világbajnokságnak.

 

Nagyon sokan reméltük, hogy a lányok az erős és népes mezőny ellenére is bravúrt hajtanak végre és akkor éremmel jöhetnek haza erről a tornáról. Sajnos a csoda elmaradt. Minden versenyzőnk, aki ringbe lépett nagyon-nagyot harcolt. Minden versenyzőnk, aki ringbe lépett valóban kihozta magából a 120%-ot, ami itt sajnos viszont kevés volt a sikerhez, az éremhez. Minden versenyzőnk, aki ringbe lépett becsülettel helytállt és jelentős többségük önmagához képest kifejezett javulást tudott felmutatni. Voltak, akik erőben, voltak, akik technikában fejlődtek nagyon sokat, de mentálisan az egész csapat mutat pozitív változásokat és ezek így együtt reményt adhatnak arra, hogy az irány jó lehet amerre elindultunk, csak az út még túl hosszú ahhoz, hogy éremre válthatóak legyenek ezek a tapasztalható pozitívumok.

Lehet pesszimista szemmel is hozzáállni az eredményhez. Lehet csak azt nézni, hogy egy nagy és fontos nemzetközi torna, ahonnan nem sikerült egyetlen nyamvadt érmet se szerezni. Lehet felhozni, hogy igazából egyetlen lány tudott itt nyerni, mindenki más kikapott, és hogy voltak olyanok, akik vitatható körülmények között kaptak ki, az nem jelent semmit az eredményesség szempontjából. Lehet azt mondani azokra, akik látnak pozitív változásokat, hogy elfogultak és csak a magyar lányok szeretete mondatja velük, hogy lehet elfogadható sikertelenség is. Lehet vesztesnek tekinteni a lányokat, mert nem nyertek, lehet felelősöket keresgélni az eredménytelenség okán. Csakhogy ez nem viszi előbbre a magyar ökölvívás ügyét, és amit én láttam a küzdelmekből, az alapján magabiztosan állítom, hogy ez a hozzáállás igazságtalan lenne a versenyzőkkel és a szakmai stábbal szemben is.

Természetesen ki kell elemezni a hibákat, hideg fejjel sokszor vissza kell nézni az összes mérkőzést és megtalálni az eszközét annak, hogy a hibák korrigálhatóak legyenek. Nem lehetünk elégedettek az érem nélküli hazatéréssel, de látni kell tényleg a pozitívumokat is és helyén kell kezelni ezt a történetet. És nagyon szeretni kell ezeket a kislányokat, akik ugyan nem szereztek most érmet, de odatették rendesen magukat azért, hogy dicsőséget szerezzenek maguknak és az országnak is. Én az érem nélküli zárás ellenére is tisztelem és szeretem őket.

Számunkra az utolsó napon 60-kg-ban Villás Veronika ellenfele az ausztrál Ella Boot volt. Az ausztrál kislány 2015-ig karatézott. Onnan váltott át az ökölvívásra. Hogy csodálatos tehetség, azt mi sem bizonyíthatná jobban, mint hogy amióta ebben a sportágban mutatja meg tudását, egyetlen esetben tudták legyőzni, az összes többi mérkőzését megnyerte. Rengeteg versenyen indult már, így győzelmei száma is jelentősnek mondhatóak. Még a Brit Nemzetközösségi Játékokról is könnyedén hozta el az aranyérmet legutóbb. Benne látja a szakma a torna nagy meglepetésének lehetőségét.

És Vera annak ellenére, hogy nála magasabban jegyzett ellenféllel került szembe, tisztességgel helytállt és hatalmasat küzdött ismét. Nagyon-nagyon szoros volt a két lány küzdelme és Vera egy picivel még jobbnak is látszott végig. Csakhogy nem tudta helyesen kezelni azt a problémát, hogy az ausztrál lány rengetegszer jött fejjel előre, és Vera azzal akarta megoldani, hogy ne fejeljék le, hogy fogásba menekült ellene. A bíró nem volt ura a helyzetnek, nem az ausztrált intette meg a folyamatos fejelési kísérlete miatt, hanem Verát a fogások okán. Ez vitte el tulajdonképpen a magyar kislányunk mérkőzését és csak ennek az intésnek a következtében nyerhetett megosztott pontozással ausztrál ellenfele, ami következtében sajnos nem jutott tovább Vera, így nem lett meg az áhított és megérdemelt érem a számára.

 

+81 kg-ban Juhász Adrien ellenfele a kazah Dina Islambekova volt. A kazah lány juniorként már összeverekedett magának egy ezüstérmet és itt is komoly éremesélyesnek tartotta mindenki. Nem nagyon lehetett érteni, hogy miként jött ki a pontozóknál kettejük küzdelméből a kazah győztesen, hiszen akik látták a mérkőzést, azok azt is láthatták, hogy az első két menetet minden kétség nélkül Adri nyerte meg, nagyon jó és hasznos bunyóval. Igaz az a két menet nagyon sokat kivett belőle és a kazah a harmadik menetben jobb volt nála, így jogos lett volna a megosztott pontozás, de természetesen Juhász Adrien sikerével. Ha reális eredmény születik, akkor Juhász Adrien számára meg lehetett volna már itt az érem és ki tudja, ha innen tovább lép, mennyire tudta volna kifényesíteni a végére a megszerzett érmet.

Három nap után, így véget ért számunkra sajnos a női Ifjúsági VB és a száraz tény, hogy nem sikerült egyetlen érmet sem szereznünk. De ahogy az elején is írtuk, a lányoknak nincs okuk szégyenkezésre, nagyot bokszoltak többségében és becsülettel helyt tudtak itt állni.

Most érkezett

Ezt már olvasta?

Partnerek

Országos Diák és Szabadidősport SzövetségSpecial Olympics HungaryMagyar Paralimpiai Bizottság

Támogatók

Intensive Krav Maga Don Vito - pizzeria & ristorante

Médiapartnerek

 

Kövess bennünket

Facebook