2017. november 22. - Cecília

Magunkért cselekedni

2016. szeptember 29. Szerző: Rózsa Misi
Furcsa magamról írni drága sportlapom számára. Kicsit vigyorgok is azon írás közben, hogy a sportlapban, sportolók között fogok szerepelni.

Fiatal sihedernyi koromban, bús régi dallamok hallgatása helyett, azért sokat sportoltam sokféle sportot kipróbáltam, sok sportágat erőszakoltam meg ezzel nem kicsit. Nevemet nem véstem be kiugró sportteljesítményekkel a magyar sport Aranykönyvébe és kicsit fel is háborít, hogy kimaradtam, pedig barátaimmal együtt, még kispályás labdarúgó bajnokságot is nyertem 16 évvel ezelőtt. Ne tessék most azon élcelődni, hogy milyen lehetett az a mezőny ahol én nyerni tudtam, mert igen erős volt, de mi voltunk a legjobbak és a jobboldali védő szerepében igen jelentőset alkottam is. Na, egyszer talán majd erről is írok. 

Két évvel ezelőtt újra születtem. Három infarktust kaptam gyors egymásutánban, egy hónapon belül. Az első kettőt elmebeteg módjára lábon vittem el, a harmadik az emberesen földhöz vágott, kérdéses volt, hogy sikerül-e túlélni, de ellenségeim őszinte bánatára, sikerült. Egy dolgot ért el nálam az infarktus, a cigit azt sikerült azonnal eldobni viszonylag messzire. Csak nagyon ritkán csábulok el egy-egy szálra, de nálam az elektromos cigi, alapvetően pótolni tudja a dohányzást, így tulajdonképpen majdnem elindultam az egészséges életmód irányába. Ezt még fokozni tudtam azzal, hogy abszolút rászoktam a gránátalma fogyasztására, ami bár baromi drága, elsőre furcsa is, de alapvetően finom, és ami a legfontosabb, rendkívül egészséges. Több zöldséget is eszem, én az abszolút ragadozó, és a gránátalma mellett már egyéb gyümölcsöket is bőségesen veszek magamhoz.
Mostanra elértem azt, hogy az utolsó teljes kivizsgálásomnál az orvosok elégedetten állapították meg, hogy teljesen egészséges vagyok. Ez jól esett. Viszont amikor a doktornő kitért arra, hogy ezzel szemben viszont rendkívül dagadt is vagyok… nos, az annyira már nem esett jól. Mert mondjon inkább férfiasan testesnek, az rendben van, de ez a dagadt, az azért nagyon fáj és pont leszarom, hogy igaza van. Akkor és ott, sértetten elhatároztam, hogy akkor én most a fene egye meg, le fogok fogyni. Mi az nekem! 

 

 

Elkezdtem utánanézni, hogy mit kell ezért tenni. Diéta. Az elsőre, amit elolvastam mint ajánlott módszer, a hideg is kivert. Annál még az etióp éhező is több táplálékot vehet magához. Na, felejtsük el. A másik adag szempontjából már rendben lévőnek látszott, de ott olyan ételeket kellett volna enni, amit eszemben sincs. Magvak. Mi vagyok én? Madár, hogy ilyeneket csipegessek önmagában vagy kefirben? Na, nem. Aztán ahogy haladtam tovább, egyre inkább horrorisztikus kép alakult ki bennem a diétával történő fogyással kapcsolatban. Azért a végén csak eljutottam arra az elhatározásra, hogy nem fogok kenyeret enni és péksüteményt sem. Majd. Most még eszem kicsit, de aztán majd nem fogok. Mert az tényleg elhagyható, legalábbis jobban, mint a húsok. Viszont a majd, az nem fogyaszt. 

Így jutottam el odáig, hogy nincs mese, többet kell mozogni. Ennek első lépése az volt, hogy elővettem a sufniból a kerékpáromat. És kiadtam magamnak az ukázt, hogy napi fél órát tekerni fogok. Az első napokban a saját anyámat szidtam lelkesen, hogy ilyen hülyeséget találok ki magamnak, de aztán azt vettem észre, hogy egyre könnyebben letekerem a fél órát és egyre nagyobb távot tudok megtenni az adott idő alatt. Elkezdtem magammal versenyezni és ezt kicsit még élvezem is. Mellé odapakoltam azt is, hogy amikor senki nem látja, 10 perceket tornázgatok itthon. Ez elég hülye dolog és unalmas is, viszont zenére már elviselhető. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy egy kiló lemenjen, tehát van ösztönzés és mellette rendesen zabálok is. Igaz egyre jobban színesítem a kajálásomat joghurttal, kefirrel amit előtte nem annyira kedveltem. 

 

És eljött a Nagy Ugrás pillanata. Úgy döntöttem, hogy elkezdek futni. Én, aki azt mondtam mindig a futókra, hogy nem normálisak, mert hova szaladnak, ha egyszer nem kergeti senki őket és még labda sincs előttük. Kössük össze a kellemest a hasznossal. A kutyát ki kell vinni, sétálni. Na gondoltam, úgy viszem ki, hogy vele együtt fogok szaladni. Egészen biztos voltam abban, hogy őrült kutyám nem fogja engedni, hogy fussunk normálisan, rám ugrál majd, így remek kifogásom lesz arra, hogy miért nem futok, hiszen vele nem lehet, a munkám miatt meg annyi szabadidőm nincsen, hogy kutyát is sétáltassak, meg fussak is. De az ebadta eb, jól kiszúrt velem tegnap a főpróbán. Elkezdtem a kiserdőbe érve kocogni, ő meg nagy boldogan a legkisebb mértékben sem akadályozva engem, velem futott boldogan. Ezért be kell vallanom, pipa is voltam rá, mert már rá se lehet úgy igazán számítani. 

Magamtól azt vártam, hogy 137 méter futás után, majd jól ki akarom köpni a tüdőmet és minden tagom nagyon fog fájni mellette. Teljesen megdöbbentem, hogy amit vártam a testemtől, az nem jött elő. Már a testem is ellenem fordulva, arra sarkal, hogy csináljam csak. És képzeljék el, elsőre le tudtam szaladni egyhuzamban 2 kilométert. Na, jó, egyszer megálltam úgymond cipőt kötni, de akkor is. Nem mondom, hogy nem volt fárasztó. De közben jó érzést is adott, hogy én ilyet tudok. Most sziklaszilárd az elhatározásom, hogy ezeket a mozgásokat majdnem minden nap csinálni fogom. Égjen csak a zsír, hogy amikor legközelebb a dokihoz kell menni a rutin ellenőrzésre, csodálkozzanak el azon, hogy ki ez a karcsú, izmos fiatalember, aki én leszek majd addigra. 

Mozogni jó dolog. Ez akkor is igaz, ha kényelmes fotelből ez demagóg marhaságnak hangzik. Sokan félünk elkezdeni, mert azt hisszük ez szenvedés. És nem vitás az elején még az is, de ha belejön az ember, akkor már kikapcsol és tök jó dolog. Ráadásul a mai világban, mindenkinek szüksége van a mozgásra, mert csak ezzel védhetjük meg az egészségünket. Elkezdeni nehéz, de utána lehet vele dicsekedni, az meg mindig jó érzést ad az embernek. Szóval fotelből fel és kövessetek!

Most érkezett

Ezt már olvasta?

Partnerek

Országos Diák és Szabadidősport SzövetségSpecial Olympics HungaryMagyar Paralimpiai Bizottság

Támogatók

Intensive Krav Maga Don Vito - pizzeria & ristorante

Médiapartnerek

 

Kövess bennünket

Facebook