2018. szeptember 19. - Vilhelmina

Nehéz terhek alatt

2017. március 27. Szerző: Rózsa Misi
Gyalog mentem a beszélgetésre. Már másodszor. Először egy héttel ezelőtt volt megbeszélve randi, de akkor a buszon az influenza következtében rosszul lettem és el kellett halasztanunk egy héttel. Most végre szép idő volt.

Élveztem a Duna parton sétálva, ahogy a nap simogatja az arcomat. Már útközben azon tanakodtam, hogy vajon mi visz rá embereket arra, hogy baromi nehéz súlyokat emelgessenek, aminek alapvetően semmi értelme nincsen. És amikor a nehezebbnél nehezebb súlyt sikerül magasba emelni, attól nagyon-nagyon boldogok lesznek. Közben csodáltam a Műegyetem látványos épületét is és persze eszembe jutott, hogy mi történt itt 1956 őszén. 

Picit megálltam megcsodálni a bejárat pompás látványát. Ritka szép épület ez. És belülről is kifejezetten szépnek találtam. Kalmár Armand jött ki elém és segített betalálni a súlyemelők edzőtermébe. Amikor beléptem a csodálatos épület, erre kialakított termébe, pofán vágott úgy a kontraszt, hogy bele is szédültem. Mert ez a terem sok mindennek mondható, de szépnek, na, annak nagyon nem. Az első ami feltűnt, hogy mennyire kicsi az a tér, ahol keményen dolgoznak emberek a vasakkal. De ez a jelenlévőket nem zavarta, úgy fest megszokták, szorgalmasan gyakoroltak. Vidámak, barátságosak voltak. És örömmel ültek le velem picit beszélgetni a Mesterek. 

 

 

Először Mészáros Csaba úrral kezdtem a beszélgetést. Ő azon hatoknak az egyike, akiket megtiszteltek az örökös MAFC tag címével. Nyugdíjas tanár az építőmérnöki karon, és ma már csak a háttérből igyekszik segíteni a szakosztály munkáját. Azért a szakosztályét, amit 40 éven keresztül ő vezetett. Elmondta, hogy a MAFC súlyemelő szakosztálya 1952-ben jött létre. Csinger Gyula alapító tag hozta létre. Csinger a magyar súlyemelés legendás alakja volt korában. Versenyzett az MTK színeiben is és számtalan jelentős eredmény kötődik az ő nevéhez. Az első időszakban még Haladás néven működött az egyesület, de nem sokkal később visszakapta a MAFC (Műegyetemi Atlétika és Football Club) nevet. Mészáros úr 1962-ben kezdett el foglalkozni a súlyemelés sportágával, mint versenyző. Amikor 64-ben megkezdte egyetemi tanulmányait, akkor már kacérkodott a gondolattal, hogy átnyergel a MAFC-hoz, de mivel súlyában voltak sikeres versenyzők, ezért 66-ig még a Ferencvárosban maradt. Ez akkor következett be, amikor a Fradi súlyemelése beolvadt a Kinizsibe, aminek érdekes módon az volt az oka, hogy a teremben a talaj, amit béreltek megsüllyedt, így ott többet nem lehetett versenyezni, felkészülni versenyekre.  Nemessányi Árpád és Nagy Róbert is itt készült, közöttük, velük készülhetett. Mindkét versenyző kimagasló tehetség volt. Nemessányi 23 ifjúsági világcsúcsot állított fel. Egy részét ezeknek MAFC színekben, a nagyobb részt a Csepel versenyzőjeként, mert a nagyobb egyesület elvitte őt a javuló eredmények mellett, hogy őket erősítse. Nagy Róbert még mindig aktív a sportág mellett. Földi mögött az ország második számú versenyzője volt az országnak és sok fényes érmet szerzett kiemelt nemzetközi versenyeken, EB-ken és VB-ken is. 

A MAFC, ahogy a legtöbb klub jellemzően, amatőr alapokon működött. De ekkor voltak még nagyvállalatok, mint a Dorogi szénbányák, vagy akár a Csepeli Vas és Fémművek, amelyek saját egyesületeiket kiemelt támogatásban tudták részesíteni, ami okán, hiába termelt ki sok tehetséget a MAFC, hiába tekintették az egyik legjobb utánpótlás képző bázisnak, nagy probléma volt számára a versenyzők megtartása, hiszen anyagilag nem tudta őket támogatni. Igaz ezek a nagy egyesületek, amikor a rendszerváltás után kihullottak mögülük a nagy támogató gyárak, üzemek, jellemzően tönkre mentek a MAFC viszont meg tudott maradni a saját szolid lehetőségei között. Ez segítette őket abban, hogy egyre feljebb emelkedhettek a ranglétrán. Nagyon sokan vállalták és vállalják ma is, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában építik és segítik a szakosztályt. 

Szép eredményeket értek el. Több esetben nyertek felnőtt bajnokságot, de a korosztályos bajnokságokban is hosszan tudja sorolni a sikereik tömegét. 

Nem könnyű megmaradni. Önmagukat jellemzően tagdíjakból tartják fent és néha kapnak mellé pályázatokból egyéb segítséget. A termüket úgymond kedvező bérleti áron az egyetemtől kapják. Nem volt könnyű megtartaniuk a termet, komoly küzdelmeket kellett folytatni érte, mert a régi egyetemi vezetés itt múzeumot akart volna csinálni. Végül győztek és maradhattak a súlyemelők. Miért is mondtam az előbb, hogy ÚGYMOND, kedvező áron? Azért, mert az egyetem havi 200 ezer forintot kér el a kicsit terem használatáért a szakosztálytól, ami irreálisan magasnak látszik számomra. A teljes mérete 150 m2, ami nem hangzik kevésnek. De a tényleges terület, ahol készülni tudnak, mindössze 80 m2. 

A felszereléseket csak a legkiemeltebbek kapják meg a szakosztálytól, a többségnek azt is magának kell megvásárolnia, beszereznie. 

Nagy disznóságnak tartja, hogy a súlyemelés nem tartozik a kiemelt sportágak közé. Nehéz erre magyarázatot találni, hiszen egyrészt olimpiai sportágról beszélünk, másrészt pedig a súlyemelés a 8. legeredményesebb magyar sportág. 6 olyan sportágat is fel tudott sorolni a kiemeltek közül, melyek soha egyetlen érmet sem szereztek még Olimpián. Ezzel szemben a súlyemelésben két olimpiai aranyunk van mellette meg számos ezüst és bronzérem is begyűjtésre került, hogy a pontszerző helyek tömegéről ne is beszéljünk már. 

Ha a súlyemelés kiemelt sportág lenne, akkor vonatkozna rá a TAO törvény is, és lényegesen jobb anyagi körülmények közé kerülve általa, lényegesen több fiatal tehetségnek tudnának, lényegesen jobb körülmények között állandó versenyzési lehetőséget biztosítani. 

Mészáros Csaba 40 évig vezette a szakosztályt. Most már visszavonult a szakosztályvezetésből, miután megtalálta nagyon tehetséges és agilis utódját Kalmár Armand személyében, aki még fiatal és tele van ötletekkel, álmokkal, nagyon aktív és ügyes diplomata is egyben. 

Az ország egyik legnagyobb egyesülete a MAFC és azon belül is a súlyemelők az egyik legnépesebb tábort felmutatni képes szakosztálya. Körülbelül száz ember készül és versenyez a MAFC súlyemelőinek színeiben. Ebből igaz 60 csak hobbista, aki szerelemből izzad a súlyok alatt, az aktív versenyzői létszámuk 40 fő.  Érdekesség, hogy idejár hozzájuk rendszeresen edzeni Csányi Imre bácsi, aki idén lesz 81 éves. De nem ő az egyetlen szép korú, aki lejár edzeni több idős lelkes súlyemelő van rajta kívül is. Csányi Imre még ma is 50 kilót tud könnyedén lökni! Nagy szó ez! 

A beszélgetést ezután Balogh Balázs úrral, a szakosztály Tanár Elnökével folytatjuk. 

Elmondja, hogy céljaik igen erősen összetettek. Úgy látja, hogy Kalmár Armand a fiatal szakosztályvezető új lendületet hozott a szakosztály életébe, ami jelentős segítség ahhoz, hogy elérhessék kitűzött céljaikat. Természetesen mivel sportegyesületről beszélünk, a legfontosabb cél nem is lehet más, mint a tehetségek megkeresése, felépítése és a versenyeken kiugróan jó eredmények elérése. De Balázs nagyon fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy nem csak a versenyző képzést tekintik küldetésüknek, hanem szeretnék a mozgás szeretetét, az egészséges életmód elsajátítását és erre az igény automatikus megjelenését erősíteni minél több emberben. Az egyetemnek nem csak azt tartja feladatául, hogy a szellemet képezzék és tudást adjanak át, hanem nagyon fontos cél számára, hogy az egészséges testben ép szellem elvét is érvényesítsék. Bizonyított tény – veszi elő tanár hangját-, hogy aki rendszeresen lejár edzésekre, annak a fellépése is magabiztosabb lesz ettől és a tanulás nehézségeivel is könnyebben tud megbirkózni. Ahogy az USA-ban az egyetemi sportnak nagy jelentősége van, és komoly támogatást kap és ad, úgy itt is hasznos lenne ennek irányába határozottabban elmozdulni. A sport önfegyelemre, kitartásra nevel és megtanítja az embert küzdeni a sikerért, megtanítja, hogyan lehet eredményesnek lenni az életben. 

A súlyemelést az egyik legőszintébb sportágnak tartja, hiszen itt nem lehet mellé beszélni, a vasat nem lehet manipulálni, itt egyértelmű, hogy az ember megbirkózott e azzal a súllyal amit bevállalt, vagy nem sikerült neki. Senkitől nem várják el itt a szakosztálynál, hogy kiemelkedő eredményt érjen el. Azt viszont határozottan igen, hogy a maximumot hozza ki magából, ami benne van. Ő a vitorlázásból érkezett a súlyemelés sportágába. És amíg ott azt látta, hogy attól is függ nem kis részben a siker, hogy ki milyen technikát, eszközt, hajót tud megvenni magának, addig itt tényleg minden versenyző, gyakorlatilag azonos feltételekkel feküdhet neki a súlyok megemelésének. 

1973 óta jár le a súlyemelők közé. Először kiegészítő sportágnak vette, mint válogatott vitorlázó, később már fő sportágának tekinti a súlyemelést. Nagyon kihangsúlyozza, hogy azt tapasztalta, hogy a súlyemelők-, már akiket ismer személyesen- jellemzően nagyon erős emberek, akik ennek ellenére érzékenyek és rendkívül jámbor emberek, amit a sportág adott át nekik. 

Nagyon sokféle emberek gyülekeznek a szakosztályban a súlyok elleni harcra. Sokan élesen mást gondolnak a politikáról, más Istenekhez imádkoznak, vagy egyáltalán nem imádkoznak, ezer és egy eltérés. Ennek ellenére erős közösséget alkotnak, összetartanak, kiállnak egymásért, és amiben csak tudják, segítik a másikat. A súlyemelő teremnek van egyfajta családpótló szerepe is. Nagyon eltérő korosztályból tevődik össze a szakosztály maga, mégis nagyon mély barátságok vannak a generációk között és ezt tartja a sikereik egyik legfontosabb esszenciájának is. Határozottan úgy gondolja, hogy náluk nagyon erősen liberális légkör uralkodik, és ezt élvezik, ebből erőt meríthet mindenki. 

De mit is jelent a Tanár Elnöki pozíció, ami érdekesen hangzó titulus. Nos, az egyetemi sportnál nálunk, minden szakosztály kap egy Tanár Elnököt. Legfontosabb feladata a kari vezetés és a szakosztály között hidat képezni. Ő simítja el a vitás ügyeket, nehézségeket. Például ha egy verseny ütközne vizsga időponttal, ő segít olyan időpontot intézni a versenyzőnek a vizsgához, ami nem ütközik a versenyével. Nevezhetjük, azt hiszem ezt a pozíciót mediátori munkának is. Nem könnyű feladat, hiszen mindkét oldalhoz tartozik, aminek következtében mindkét oldalról kaphatja a kiadós pofonokat. Sok évtizedes gyakorlata segíti abban, hogy a legtöbb esetben megtalálja a szükséges mindenkinek megfelelő kompromisszumokat, így ma már ritkábban kap pofonokat. 

Nagyon jó hangulatban váltunk el egymástól. Nagyon jó hangulatot tapasztalhattam a teremben, jó volt közöttük lenni, beleszagolni ebbe a levegőbe. Ide még vissza kell jönnöm többször, annyira jól éreztem magam. Legközelebb Kalmár Armanddal fogunk beszélgetni és tervezzük, hogy a versenyekről is ezután több esetben be fog lapunk számolni Önöknek. Ha követnek minket, mindent megtanítunk Önöknek arról, amit a súlyemelésről tudni kell, vagy tudni érdemes. Közben ezeket mi is megtanuljuk. Magabiztosan mondhatom tehát zárásul: Folytatjuk! 

Most érkezett

Ezt már olvasta?

Partnerek

Országos Diák és Szabadidősport SzövetségSpecial Olympics HungaryMagyar Paralimpiai Bizottság

Támogatók

Intensive Krav Maga Don Vito - pizzeria & ristorante

Médiapartnerek

 

Kövess bennünket

Facebook