2017. szeptember 20. - Friderika

Örüljünk, vagy a fejünket verjük a falba?

2017. augusztus 16. Szerző: Rózsa Misi
Vannak olyanok, akik képtelenek még ma is felfogni, hogy Magyarország már nagyon régen nem számít futball hatalomnak. Nagy baj ez, főleg ha ilyenek döntési pozíciókat foglalnak el.

 

De nagyon sokan vannak, akik divatból, megszokásból, de mindent alulértékelnek, ami a magyar labdarúgással kapcsolatos, így ami a legtisztességtelenebb sokszor tehetséges játékosok tehetségét is elvitatják. Ez is nagy baj és ez is sok baj forrása lehet, hiszen ahol nem fogadjuk el, hogy vannak kiemelkedő tehetségek, ott könnyen elfogadjuk, vagy érdektelenné válik a játékos rossz menedzselése. A rossz menedzselés csak azt eredményezheti, hogy a cél nem a játékos egyenes fejlődésének támogatása és erősítése, hanem kizárólag arra mennek rá pénzéhes kufárok, hogy a lehető legtöbb pénzt ki és lehúzzák a játékosról.

Itt van konkrét példának Dzsudzsák Balázs esetet. Nagyon jó időben sikerült őt külföldre igazolni és nagyon helyes döntés volt, hogy a PSV-hez került. Balázs egyre magasabb szintre tudta ott fejleszteni játéktudását, amivel együtt a játék intelligenciája is jelentős mértékben javult. Nagyon szép eredmény volt, hogy tehetsége révén sikerült elérnie, hogy a holland csapat meghatározó játékosa váljék belőle. És amikor a világ is kezdett kissé felfigyelni már rá, hirtelen a menedzser szeme előtt beindultak a dollár jelek és rábeszélték arra, hogy hagyja ott a PSV-t és menjen inkább egy gyengébb bajnokságba, mesterségesen összerakott, ezért stabilnak nem mondható csapathoz, hatalmas összegekért játszani. Hogy a fejlődését ez a döntés nem segíti, az a menedzsereit nem érdekelte. Ők vastag bukszával a zsebben, elégedettek voltak, miközben Balázs játéka visszaesett és megállt a fejlődésben látványos módon, így ma már nagyon nagy valószínűség szerint soha nem érhet el arra a szintre, ami pedig képességei alapján benne lehetett volna, és amit ha elér, az nagyot dobott volna a hazai labdarúgás minőségén is.

Nagyon helyes dolog az, hogy amikor egy magyar játékos itthon eléri a képezhetőségének csúcsát, akkor külföldi, sokkal erősebb bajnokságokba kerüljön ki és ott folytathassa a küzdelmeket. Sok ilyenről lehet tudni, mondom is a példákat:

Olaszországban játszik az élvonalban: Balogh Norbert (Palermo) és Nagy Ádám (Bologna).

Németországban játszik: Gulácsi Péter (Leipzig) Szalai Ádám (Hoffenheim), Franciaországban játszik: Lang Ádám (Dijon)

Belgiumban: Köteles László (Genk)

Angliában: Bogdán Ádám (Liverpool)

Vannak, akik kicsit gyengébb bajnokságokban fejlődnek:

Ausztriában: Szántó Tamás (Rapid Wien), Varga Barnabás (Mattersburg)

Dániában: Korcsmár Zsolt (Midtyilland)

Horvátországban: Futács Márkó (Hajduk Split)

Izraelben: Korhut Mihály (Hapoel Beer-Seva)

Írország: Berki Péter (Limerick)

Svájcban: Vécsei Balázs (Lugano)

Ezeknél a csapatoknál, vagy akár ezeknél kicsit gyengébb bajnokságokban szereplő csapatoknál is reális lehetőség látszik arra, hogy a játékosok érdemben fejlődjenek.

De azok, akik arab bajnokságokban, Ázsiában, sehol komolyan nem jegyzett bajnokságokban légióskodnak, azok ezeken a helyeken nem fejlődnek, hanem kizárólag pénzt keresnek, ami természetesen szívük joga, amit sajnálni nem lehet tőlük, maximum magunkat sajnálhatjuk, ha ezzel értékek lehetőségétől fosztatunk meg.

Vajon hova lehet tenni ebben a gondolatmenetben azokat, akik az USA labdarúgó bajnokságába igazolnak el? Itt van mindjárt a legfrissebb történet, Németh Krisztián története. Némó egyike volt az új kor fiatal tehetségeinek, akikben minden adott volt ahhoz, hogy beírják nevüket a magyar futball történelem aranykönyvébe. Aztán ez a végén nem valósult meg, még akkor sem, ha az MTK szurkolói például ma is rajongó szeretettel beszélnek róla és emlékeznek rá. Németh játszott már az amerikai bajnokságban az MLS-ben, de aztán elment Katarba légióskodni egy időre. Ez a katari kitérő, hogy nem járult semmiben hozzá a játékos fejlődéséhez, azt hiszem, aligha lenne szakember, aki vitatni tudná. Az amerikai labdarúgás – és persze nem az amerikai fociról beszélünk- ugyan fejlődő irányt jutat, de nagyon messze van még attól a szinttől, amit az európai él bajnokságok produkálnak. Úgy tudjuk, innen is lett volna kérője Németh Krisztiánnak, de a menedzserével mégis az USA mellett döntöttek ismét, egyrészt nyilván az anyagiak miatt, másrészt meg talán, hogy ott nagyobb garancia van arra, hogy Németh Krisztián többet játszhasson. Most már biztos, hogy 2 és fél évre a szerződése a kiváló magyar támadójátékost a New England játékosa lesz.

Nem ő az egyetlen persze a kiváló képességű játékosok közül, akik az USA-t választották, hiszen ott játszik Nemanja Nikolics, Stieber Zoltán és Sallói Dániel is.

Most érkezett

Ezt már olvasta?

Partnerek

Országos Diák és Szabadidősport SzövetségSpecial Olympics HungaryMagyar Paralimpiai Bizottság

Támogatók

Intensive Krav Maga Don Vito - pizzeria & ristorante

Médiapartnerek

 

Kövess bennünket

Facebook