2018. december 11. - Árpád

Özil távozása

2018. július 23. Szerző: Szele Tamás
Mesut Özil levonta a konzekvenciákat, és távozik a német válogatottból. Ennek van, aki örül, van, aki bánja, a legtöbben kicsit értetlenül állnak az eset előtt, sőt, olyanok is vannak, akik érteni vélik a távozás okát. Mondjuk nem érthetetlen: csak nem egészen az, amire gondolni tetszenek. Meg az ellenkezője sem. Megpróbálom megmagyarázni.

 

Szóval, Özil három fő indokot említ, ezek közül az első Erdogan elnökkel készült fotója, a második a média általános hozáállása az ő szerepéhez, a harmadik pedig a nézeteltérések a német futtballszövetséggel. Ez utóbbit nem elemezném, ez sportkérdés, ez tényleg Özil ügye és a szakvezetésé (még ha Özil érez is némi rasszizmust a viták hátterében). De miért kellett neki Erdogannal fotózkodnia, miért rombolta le a saját image-ét? Hiszen nem él Törökországban, még csak nem is ott született, hanem Gelsnkirchenben, német állampolgár, sőt, nyugodtan mondhatjuk, német ő anyanyelv szerint, születés jogán, maximum török származású. Nem tehet ellene semmit az a zsarnok.

Hej, ha az olyan egyszerű volna. Ha figyelmesen olvassuk nyilatkozatát, meglepően sokat hivatkozik a családjára, származására. Olyan sokat, mintha fel akarná hívni valamire a figyelmet.

„Bár a német média másképp állítja be, de ha nemet mondok az Erdoğannal való találkozásra, tiszteletlen lettem volna az őseim származásával szemben, holott tudom, ők mennyire büszkék lennének rám, amiért idáig jutottam. Számomra mindegy volt, ki az elnök, az volt a fontos, hogy az elnökkel találkozom.

Tudom, hogy sokaknak nehéz ezt megértenie, mert sok kultúrában a politikai vezető személyét nem lehet elválasztani a hivatali pozíciótól, de ebben az esetben ez másképp van. Bármilyen eredménye lett volna az előző, vagy azt azt megelőző választásnak, ugyanúgy fotózkodtam volna az aktuális elnökkel.”

Homályos? Nem olyan nagyon. Azt próbálja meg szegény Özil a sorok között elmagyarázni, hogy „ősei származása” miatt kellett szóba állnia a török diktátorral. Gondolkodjunk. A török családok nagyok és népesek, ráadásul rendkívül összetartóak. Lehet, hogy Özil Németországban született és él, a szüleivel együtt, de bőven akadhat rokon, akár tízesével is, nagybácsi, nagynéni, unokatestvér, aki bizony Erdogan félholdja alatt tengődik. Őket pedig szó szerint bármikor le lehet tartóztatni, el lehet ítélni.

Próbált volna nem fotózkodni Erdogannal, most küldhetné a csomagokat a török börtönökbe.

Ezt akarta Özil valahogy elmagyarázni: csak, ha így írja le, szó szerint, abból is csak letartóztatás lesz. Hogy aztán az Erdogan-fotó mindenkit ellene fordított és még a valódi jótékonyságaival sem foglalkozott a sajtó? Ez a legkevésbé pont Erdogant érdekli, ez Özil baja. És meg merném kockáztatni, hogy a Németországban élő török közösség tagjainak jelentős része sem azért szavazott a legutóbb Erdoganra, mert annyira rajonganának érte. Hanem azért, mert túszai vannak: a családtagjaik.

Ráadásul erről nem is nagyon beszélhetnek nyíltan.

Hát, most már mindegy, a német közvélemény már kialakította a maga véleményét, ha elhamarkodottan is. Én leírhatom, amit gondolok, nekem nem küld selyemzsinórt a padisah, az atyafiságomnak sem, mert senki sem él közülük az országában.

Özil pedig megy.

Azért úgy lenne sportszerű és úriemberhez méltó, ha legalább nem köpködne utána senki…

Most érkezett

Ezt már olvasta?

Partnerek

Országos Diák és Szabadidősport SzövetségSpecial Olympics HungaryMagyar Paralimpiai Bizottság

Támogatók

Intensive Krav Maga Don Vito - pizzeria & ristorante

Médiapartnerek

 

Kövess bennünket

Facebook