2017. szeptember 22. - Móric

A pénz diadala

2017. augusztus 27. Szerző: Rózsa Misi
Akik komoly sportteljesítményt, sportértéket vártak ettől az összecsapástól, nyilván csalódottan szenvedték végig a magyar idő szerint hajnalban megrendezett mérkőzést. Megint valami, amit az évszázad bunyójának kiáltottak ki a PR szakemberek, aztán az lett belőle, amit láthattunk.

 

Marketing szempontból remek ötlet persze a világ egyik - ha nem a - legjobb ketrecharcosát összeengedni a világ egyik – ha nem a legjobb- ökölvívójával. Ez kb olyan lehet, mint amikor az ókorban Romában különböző harcművészetekben jártas gladiátorokat eresztettek egymásra, megnézni mit tudnak kezdeni az arénában egymással. Igaz ott valóban rá is voltak kényszerítve a felek az élet-halál küzdelemre, itt ez nem állt fent.

Itt a lé a tét. Nem kis lé. Hiszen Floyd Mayweather tutira 300 millió dollárt – hogy jól tessenek kérem érteni közel 80 milliárd forintot kapott ezért az összecsapásért, ami a közvetítési, nézettségi adatok alapján külön jutalékkal is járt még, a „rosszul” megfizetett Conor McGregor pedig garantált 30 millió dollárért lépett a szorítóba – ez cirka 8 milliárd forint-, de az ő gázsija is a jutalékokkal akár 100 millió dollárig is felmászhatott. A pénz szempontjából gyakorlatilag mindegy volt mi lesz a végeredmény, győzelem vagy vereség, nem számít, mindenki előre nagyjából tudhatta, hogy ha vége, akkor mekkora borítékért mehet majd a kasszához.

Conor Mc Gregor a nagy showman, aki már a mérkőzést megelőzően is folyamatosan csinálta a cirkuszt. A profi ökölvíváshoz ma már a show, a balhézás pont úgy hozzátartozik, mint maga a küzdelem. Mayweather nem ment bele a cirkuszba, a hangoskodó bohóckodásba. Na, jó, azért persze megadta ő is azt a császárnak, ami a császáré. Ő nem ripacskodó showmen elsősorban, - akkor, sem ha a népnek a cirkuszt ő is visszafogottabb mértékben megadja, ahogy ezt főleg az USA-ban el is várják - hanem kiváló és nagyon szerethető sportember, egy szimpatikus és szerény fickó. Pedig ha valakinek, akkor neki bőven lenne mire nagy arcúnak lennie, de ettől alapvetően mentes. Pedig 49 győzelem, 0 vereség, 0 döntetlen a mérlege, amivel alig marad most már el a legendás Rocky Marciano rekordjától.

McGregor magasabb, mint Floyd, és amikor ringbe léptek a súlya is jelentősen nagyobb volt, mint ellenfeléé. A mérkőzés eredetileg 12 menetesre lett kiírva.

Az ír kezdett hevesebben. Mayweather hagyta, hogy jöjjön csak előre, üsse ki magát, a védekezésre koncentrált. Az első menetben egyértelműen az ír vitt be több tiszta találatot, amin felbátorodott és csak fokozta a támadásának erősségét. Természetesen Mayweather erre reagálni tudott időben és a második menetben már ő is sokkal többet ütött és egyre inkább fölénybe került. QA harmadik menetben megint az ír volt a jobb és úgy festett, talán lehet esélye Floyd ellen, aki nehezen találta meg a megfelelő ütőtávolságot és önmagához képest lényegesen lassabban, nehézkesebben mozgott a ringben. A negyedik menet közepétől viszont az amerikainak sikerült felpörögnie, megint többet talált, és veszélyesebb volt. De végig azt lehetett érezni, hogy nem ad bele ebbe a küzdelembe mindent, félgőzzel bokszolt és ez tulajdonképpen a teljes küzdelmükre igaz maradt. Ahogy viszont telt és múlt az idő, úgy fogyott az ír ereje. Egyre jobban mutatkoztak rajta a fáradtság jelei, egyre többször hibázott és a hibáit a rutinos öreg róka, rendre ki is tudta használni. A 9. menettől kezdett be igazán Mayweather, onnantól kezdte azt az ökölvívást bemutatni, amiért a világon olyan sokan tisztelik és szeretik. A 10. menetben eljött az a pillanat is, amikor úgy megütötte az írt, hogy az azt se tudta egy ideig talán, hogy hol van, így TKO-val a mérkőzést az esélyeknek megfelelően Floyd Mayweather nyerte meg.

A mérkőzés nagyon sokszor pankrációra hasonlított inkább, mint ökölvívásra. Ez elsősorban az írnek volt „köszönhető”. Aki többször tarkóütéseket is bevitt, pedig az az MMA szabályai szerint is szabálytalan, így nem nagyon lehet az alattomos ütéseket annak be tudni, hogy más műfajból érkezett. Nem volt ez igazán jó bunyó. Voltak az elő meccsek között olyanok, amiknek a színvonala az évszázad mérkőzésének kikiáltott meccsnél lényegesen jobbak voltak az ökölvívás szakmai szempontjából. Mayweather esetében számomra csalódás volt, hogy csak félgőzzel pakolta oda magát, igaz, ha rögtön az elején leüti McGregort, amit képességei alapján meg is tudott volna szerintem tenni, kevesebb lett volna a jutalékokból befolyó összeg, amit zsebre vághat. Talán ez motiválhatta abban, hogy sokáig a mérkőzés nagyobb részében csak annyit adjon ki magából, amennyit feltétlen szükséges.

Ami nekem nagyon tetszett, az az ír szurkolók teljesítménye volt. Olyan hangulatot teremtettek, amit leginkább az ír és angol labdarúgó mérkőzéseken lehet megtapasztalni. Jó kedvüket az se ronthatta el, hogy kedvencük vereséget szenvedett el.

Sokan sokat vártunk ettől az összecsapástól, de ahhoz képest egyértelműen kevesebbet kaptunk. Ez a felejthető, „megvolt” kategória, amiről viszont nem fogunk hosszú évek elmúltával is beszélni, mert nem nagyon lenne miért.

Floyd Mayweather a mérkőzés végén megerősítette, hogy most már tényleg visszavonul. Hogy ez így lesz e vagy van az a pénz, amiért még vissza lehet csalni majd a ringbe, az kiderül, a magam részéről nagyon remélem, hogy láthatom még őt harcolni, mert amikor komolyan veszi a küzdelmet, öröm minden percét csodálni annak, amit tud, ami már nem is csak sport, hanem akár művészetnek is felfogható.

Most érkezett

Ezt már olvasta?

Partnerek

Országos Diák és Szabadidősport SzövetségSpecial Olympics HungaryMagyar Paralimpiai Bizottság

Támogatók

Intensive Krav Maga Don Vito - pizzeria & ristorante

Médiapartnerek

 

Kövess bennünket

Facebook